Jóindulatú és rosszindulatú tüdőrák


A jóindulatú tüdőtumorok a tüdőszerkezetből kialakuló neoplazma léziók heterogén csoportja.

jóindulatú és rosszindulatú tüdőrák

Magukban foglalják a hörgőmirigy daganatokat, a hamartomákat és a ritka neoplazmákat pl. A jóindulatú tüdődaganatok nem jelentenek nagy veszélyt az egészségre, azonban komplikációk felléphetnek, mégpedig akkor, ha a daganat akadályt képez és a beteg fogékonnyá válik a tüdőgyulladásra, a vér felköhögésére és a csökkent tüdőtérfogat kialakulására.

Férfiak körében jóval gyakoribb, mint nőknél.

jóindulatú és rosszindulatú tüdőrák

A jóindulatú tumor kialakulásának oka nem ismert. A jóindulatú tüdőtumoroknak többféle osztályozása létezik, a feltételezett keletkezési hely szerint az alábbiak lehetnek: Ismeretlen eredetű hamartoma, teratoma Mezodermális — középső csíralemezből kialakuló fibroma, lipoma, leiomyoma, chondroma Egyéb xanthoma, amyloid Az adenomák és a hamartomák alkotják a jóindulatú tumorok legnagyobb csoportját.

Hamartoma A hamartoma chondroadenoma általában felnőtteknél fordul elő.

jóindulatú és rosszindulatú tüdőrák

Elsősorban a tüdő perifériás területein jelentkezik. Maga a megnevezés azonban alacsony stádiumú rosszindulatú daganatra is használatos, mint pl.

jóindulatú és rosszindulatú tüdőrák

Nyákos mirigy adenoma Kizárólag jóindulatú hörgő adenoma. Szövettanilag az oszlopos sejtekből alakul ki.

jóindulatú és rosszindulatú tüdőrák

A jóindulatú daganatok diagnosztizálása után mindig szükség van biopsziára is, hogy szövettani elemzéssel elkerülhető legyen a potenciálisan rosszindulatú daganat félrediagnosztizálása. Előfordulhat azonban a biopszia kontraindikációja, pl.

jóindulatú és rosszindulatú tüdőrák

Címkék: daganat, tumor, rák, tüdő, légzés 1.